• Telefonszám: +36703312346 | E-mail: szeged@dentors.com

Prevenciós tanácsok

FOGÍNY KISOKOS 1. RÉSZ (bevezető) – Fogak és az íny kapcsolata & Parodontológia?

1024 576 Aliz Sipos

Fogak és az íny kapcsolata & Parodontológia?

A FOGÍNY KISOKOS I. részében elsősorban a fogak és az íny anatómiai kapcsolatát szeretnénk nagyon röviden bemutatni.

Hogy miért tartjuk fontosnak ezt a tudást?

Úgy hisszük, ahhoz hogy megfelelően tudjuk óvni egészségünket, meg kell értenünk annak mechanizmusait.

 

FOGÁGY: a megtartó erő

A fogágy mindazon szövetek együttese, amelyek a fogakat stabilan a helyükön rögzítik.

Ide tartozik:

  • az íny,
  • a fogakat a csonthoz rögzítő gyökérhátrya rostok,
  • a foggyökér cement rétege (amelybe a rostok beágyazódnak)
  • a fogat körülvevő csont.

Ha a fogágy gyulladása előrehaladott, az előbb említett szövetek mindegyike érintetté válik.  A fogágybetegségről azért érdemes tudni, mert viszonylag kevés tünet jelentkezése mellett is a fogak elvesztéséhez vezet.

 

PARODONTOLÓGUS  – De ki is Ő?   

A fogágybetegségekkel és a fogágy „karbantartásával” foglalkozó fogászati szakág a parodontológia. A fogágybetegségekre specializálódott fogorvos pedig az úgynevezett  parodontológus, aki különböző kezelésekkel és beavatkozásokkal képes helyreállítani a szöveteket, illetve megszüntetni a gyulladt állapotot.

Budapesti, szegedi- és gyöngyösi rendelőikben egyaránt várják Önöket parodontológus szakorvosaink, akik rutinosan és előszeretettel mentik meg a fogak stabilitását, a tartószöveteket.

Következő kisokos részünkben az íny, a fogágy egészségének megőrzéséhez szükséges ínyápolási technikákat és azok eszközeit fogjuk bemutatni!

Dentors fogíny

FOGÍNY KISOKOS 0. RÉSZ – Blogsorozatot indítunk, lássuk miről fog szólni!

1024 576 Aliz Sipos

Hiába vigyázunk a fogainkra, ha az íny feladja a harcot. 

Az elmúlt évtizedekben nagyot fejlődött a fogászati és szájápolási edukáltság, de valamiért még mindig csak a fogaké az igazi reflektorfény.

Mi a baj ezzel? 

Megfelelő kezelés nélkül a fogakat támasztó és rögzítő szövetek betegségei a fogak elvesztését is okozhatják. Sajnos felismerésükkor általában már idült betegségek, ugyanis a fogak körüli szövet fertőződésekor sajnos még nem jelentkezünk a fogorvosnál.

Igyekszünk mindent megtenni, hogy pácienseink az ínyképleteiket is oly szorgosan gondozzák, mint a fogaikat, ezért a jövőhéttől elindítjuk a FOGÍNY KISOKOS blog-sorozatunkat, melyben a következőket fogjuk körbejárni:

– A fogakat körülvevő anatómiai képleteket, hogy könnyebben megértsük a fogak és íny közötti nagyon fontos kapcsolatot

– A megfelelő otthoni ínyápolási technikák és eszközök: Mit és hogyan?

– Legfőbb ellenség: A fogkő

– A prevenciós rendelői kezeléseket és ezek menetét

– Rizikófaktor tényezők csoportjait – avagy mi segítheti elő a fogágy –és ínybetegségek kialakulását?

– A betegséges tüneteit, fokozatait, lehetséges kezelési formáit

 

 Tartsatok velünk minden héten, tanuljunk együtt!

 

Fogászati félelem

“Félek a fogorvostól” – Beszéljünk a fogászati szorongásról, félelemről!

1024 576 Aliz Sipos

Gyakran találkozunk olyan páciensekkel, akik életük során szereztek negatív élményeket a fogászati ellátásban. Ez lehet felnőtt, vagy gyermekkori fogászati trauma, kezelés során keletkező erős fájdalomból adódó maradandó félelem, a megfelelő kommunikáció hiánya, vagy akár a kiszolgáltatottság-élmény megélése.

Általánosságban 10-ből 6 ember rendelkezik valamilyen fokú fogászati félelemmel, ami kapcsolatban állhat a menekülési és elkerülési viselkedéssel – ezáltal vezethet a fogorvosi ellátások kihagyásához, a fogak és az íny egészségének romlásához, illetve nehezítheti a fogászati beavatkozások menetét a rendelőben.

Azzal a jó hírrel tudunk szolgálni, hogy mindez redukálható bizonyos módszerekkel.

 

KAPCSOLÓDÁS

Új páciensként először kérjünk csak egy konzultációs időpontot, ahol picit megismerhetjük egymást, beszélgethetünk, kialakulhat egy kezdődő orvos-páciens kapcsolat. Sétáljunk körbe a rendelőben, próbáljunk akklimatizálódni, így kevésbé lesz következő alkalommal idegen a környezet, vegyük fel a kapcsolatot a dolgozókkal, akár egy szemkontaktus erejéig. A megnyugtató légkör, kedves asszisztens és recepciós nyugtatóan hat majd a lelkünkre.

 

KOMMUNIKÁCIÓ MINDENEK FELETT

A kommunikáció nagyon fontos alappillére a fogászati beavatkozásoknak. Teljesen rendben van, ha páciensünk jelzi a félelmeit, esetleges pszichés rosszullétét, így tudunk ebben segíteni, extra támogató közeget nyújtani mind az orvosi, mind az asszisztenciai oldalról. Nem elhanyagolható, hogy a kommunikáció során nő a bizalom, így csökken a páciensek által megélt félelem, hiszen az orvos-páciens kapcsolat meghatározó tényező a kezelések során

 

ZEN TIPPEK – hang & légzés

Indulás előtt, vagy a rendelőben, várakozás alatt könnyedebb meditációt is végezhetünk, ami segít nyugalmi állapotba kerülni. A székben ülve lassú, mély légzésgyakorlatok, a hasi légzés nagy segítségünkre lehet. Akár megkérhetjük az orvosunkat és az asszisztenst, hogy indítsanak el egy meditációs hanganyagot.

 

MONDD, MUTASD, CSINÁLD TECHNIKA

A fogászatban elterjedt technika lényege, hogy a fogorvos elmondja a kezelés lépéseit, válaszol a felmerülő kérdésekre, megmutatja a szükséges eszközöket és működésüket, majd ezután kezdődik el a kezelés végrehajtása. Ezáltal csökken a félelemérzet és a kiszolgáltatottság-kontrollvesztés érzete. Ez gyermekeknél is egy nagyon eredményesen alkalmazható technika.

 

SZERINTÜNK

A fogászati szakma nem csak a megfelelő szaktudásról szól. Nekünk nagyon fontos, hogy magas fokú empátiás képességgel rendelkező szakemberek alkossák csapatunkat, hisz mi hiába szeretjük a szakmánkat, pácienseink nagy részének eleinte nem a kedvenc programjai közé sorolható a nálunk eltöltött idő. Sok-sok éves tapasztalataink alapján a fogászati félelem és szorongás türelemmel, megértéssel, odafigyeléssel és elfogadással feloldható.

Az ápolt szájüreg fél egészség… hanem egész.

150 150 Bajusz

A komoly betegségek mögött egy rossz fog vagy egy gyulladt íny is állhat. Orvostól orvosig járhat valaki, javulhat és újból erőre kaphat egy ízületi betegség vagy arcüreggyulladás esetleg bőrbetegség alakul ki és még a haj is foltokban hullani kezd…

Testünk egy szervrendszer, ahol minden mindennel összefügg. A lelkünk és kedélyállapotunk nagyban befolyásolja immunrendszerünk erősségét de épp így egy gyulladt íny vagy beteg fog is kihathat az egész testünkre, ahol aztán a leggyengébb ponton másodlagos betegséget hoz létre.

A krónikusan gyulladásban lévő helyet gócnak nevezzük, mely sokszor tünetmenetes. Ha ez a góc épp a szájüregben van, attól még nyugodtan okozhat teljesen más helyen, a fogakkal összefüggésbe sem hozható betegségeket. Gyanakodhatunk fogászati góc meglétére, ha fogmosáskor ínyünk vérzik, vagy fogkövünk van és mellé elhúzódó más betegség is kínoz minket.

Végeztessünk góckutatást ha ekcéma, hajhullás, bélbántalmak, allergia vagy ízületi betegség üti fel a fejét testünkben. Szájüregi góc esetében gyakoribbak az alábbi betegségek megjelenései:

bőrbetegségek, akár pikkelysömör is,

foltokban történő hajhullás,

szív és érrendszeri megbetegedések,

ízületi bántalmak,

gyomorfekély,

vesegyulladás,

Crohn-betegség,

agyhártyagyulladás,

légzőszervi betegségek,

koraszülés.

A hiányzó, nem pótolt fogak is kellemetlen mellékhatásokat okoznak. A rágás egyensúlyának megbomlása szájzárat, nyak és hátfájdalmakat, alvászavart okozhat.

Az évente elvégzett fogkőeltávolítás és ezzel együtt átvizsgált szájüreg sok kellemetlenségtől óv meg minket. Helyezzük előtérbe a megelőzést, ne szégyelljünk rendet tenni fogaink között, kérjünk segítséget. Megéri.

Fog- és egészségmentés gyökérkezeléssel

150 150 Bajusz

Mi a jó a gyökérkezelésben? Leginkább az, hogy egy elhalt vagy haldokló fog okozta szövődményeket előzhetünk meg vele. Sokan orvostól orvosig járnak, mert hullik a hajuk, fáj a fejük, makacs bőrbetegséggel küzdenek, ízületi fájdalmaik vannak vagy állandósult hőemelkedés meríti ki őket. Ekkor még nem is gondolnak arra, hogy minden problémájukat egy beteg fog okozza.

A fog elszuvasodás vagy külső sérülés miatt kerülhet élettelen állapotba. Ilyenkor a fog belseje, az ereket és idegeket magában foglaló pulpa indul pusztulásnak. Szuvasodás esetén a savas közegben burjánzó baktériumok átjutva a fogzománcon és a dentinrétegen érik el a fogbélt, ahol gyulladásos folyamatokat indítva roncsolják az élő szövetet. Baleset vagy sérülés esetén is sérülhetnek az erek a fogbelsőben, ami elégtelen vérellátást jelent, ez viszont fogelhalást, mint következményt von maga után.

A fog ilyen degeneratív elváltozása idegen test reakciót válthat ki az immunrendszerből. Az elhalt szövetek pedig minden körülmények között baktériumfészekké, azaz góccá alakulnak. Az így keletkezett gyulladás és fertőzés a véráramba jutva a test bármely pontján másodlagos betegségtüneteket produkálhat. Mindez megelőzhető rendszeres, minimum évenkénti fogorvosi ellenőrzéssel. Fog elszíneződés, szürkülés esetén, vagy melegre érzékeny fogaknál, illetve fogfájás érzetekor, szájszag állandósulásakor is számolnunk kell a fogelhalás lehetőségével.

A gyökérkezelés tehát egy fogmegtartó eljárás, ami nem csak a szájüreg felépítését és így természetes erőegyensúlyát hivatott fenntartani, hanem más, komoly elváltozások megelőzésére is szolgál. A hiedelmekkel ellentétben fájdalommentes eljárás de kérésre mindig elérhető fájdalomcsillapítás is. A gyökérkezelt fog bár érzéketlen de kiszáradása végett sérülékenyebb, törékenyebb, mint élettel teli társai. Helyesen kivitelezett gyökérkezelés után a fog sokáig, akár élethosszig is kitarthat. A kialakult elszíneződést fogfehérítéssel megoldhatjuk.

Ne idegenkedjünk hát a gyökérkezeléstől, a mai kor technológiája mellett csíramentesre tisztítható az elhalt fog belseje és higiénikusan lezárható a kezelt fog. Gondoljunk arra, hogy ezzel az eljárással időt adunk magunknak, hogy a legtermészetesebben, saját fogainkkal mosolyogjunk a világra.

Mit tegyünk és mit ne, ha fogérzékenységben szenvedünk?

150 150 Bajusz

A hideg, a meleg, az édes, a  savanyú és olykor még a levegő is fájdalmat okozhat. Előzzük meg a bajt vagy oldjuk meg a fogérzékenység kérdését!

Ami szinte tilos, az a savas ételek utáni azonnali fogmosás. Melyek a savas ételek? Leginkább a citrusfélék, a bármilyen cukrot tartalmazó fogások, így a gyümölcsök mellett az édességek, üdítők is. Fogyasztásuk után felpuhul a fogzománc, mely egy védelmi burok a fog belső, érző rétege, a dentin és a gyökerek felett. Az így sérülékenyebbé vált „páncélt” nem ajánlott fogkefével karistolni. Elég, ha ilyenkor vízzel öblögetünk majd úgy 30 perc múlva mosunk fogat. A sajtban és a tejben lévő zsírok azonban jót tesznek a fogzománcnak, ha étkezés végén ezekből fogyasztunk egy keveset, a savas szájüregi Ph-t ellensúlyozni tudjuk.

Érdekes és megdöbbentő lehet sokaknak az a tény is, hogy a szájvizek használatát sem érdemes túlzásba vinni. A nem PH semleges öblögetők vékonyíthatják a fogzománcot, ezzel pont az ellenkező hatást érve el a fogak védelmében.

A fogfehérítés is érzékennyé teszi a zománcot. Alkalmazása után, pár napig érdemes lágy sörtéjű fogkefével tisztítani a fogakat, a fogorvostól kapott ápoló krémmel kezelni a felületet és kerülni kell a színes ételeket is. Tea, kávé, bor, erős színű zöldségek, gyümölcsök ebben az időszakban elszínezhetik a fogat.

Fizikai elváltozás is okozhat fogérzékenységet. Az íny visszahúzódása szabaddá teszi a dentint és a benne futó tubulusokat, melyek így a fogzománc védelmi funkciója nélkül kapják a külső környezetből érkező behatásokat. Ilyenkor igen könnyen reagál fogunk nyilalló fájdalommal a hideg, és/vagy a meleg hőhatásokra, a levegő áramlására.

Amire pedig nem is gondolnánk, mert mondjuk nem is tudjuk, hogy rossz szokásként vagy a kimerültség jeleként, de az álmunkban csikorgatott fogak is érzékenyek lesznek idővel. Ilyen esetek kezelésére speciális fogvédőket alkalmaznak mindaddig, míg a pszichés probléma gyökerét meg nem leli a szakorvos és terápia keretén belül feloldja a belső feszültségeket.

Más módon sérült fogaink is fájhatnak a felszínükön kialakult repedés, kopás végett. Kerüljük a túl hideg, a túl meleg ételek, italok fogyasztását és a kemény, roppanós magvak rágcsálását. Minden fizikai behatás képes roncsolni a zománcot, ami onnantól kezdve a fogérzékenység és fogszuvasodás kialakulásához vezethet.

Kitört a gyerek foga? Mi a teendő?

150 150 Bajusz

Sport, játék, baleset…bármikor becsúszhat egy rossz mozdulat és akkor kész a baj.

Míg csak tejfogai vannak a gyermeknek, talán kevesebb problémával megússzuk a szerencsétlen esetet. Az orvost azonban ne hagyjuk ki ilyenkor sem. Mihamarabb jussunk el hozzá! Ha csak megütötte a gyermek a fogát és nincs aggodalomra okot adó helyzet, a pár napos fogkímélő menűsor is elegendő a biztos regenerálódáshoz. Azonban, ha érezhetően meglazult a fog, a kímélő étrend mellett, mindenképpen mutassuk meg fogorvosnak. Az elsődleges szempont tejfogak sérülése estén, hogy a maradandó fog csíráját védjük. Ehhez a lágy szövetet is el kell látni, ha vérzik a fog környéke. A fertőtlenítés, sebtisztítás mellett olykor Tetanusz oltást is be kell adni.

Letört tejfogat nem pótlunk, csak az éles törésfelszínt kezeljük. Kitört tejfogat sem helyezünk vissza, de nagyon alaposan átvizsgáljuk az ínyt, hogy a maradandó fogat biztonságban tudhassuk.

Maradandó fogak sérülése esetén a sérüléstől függően avatkozunk be. Gyökerestől kiesett maradandó fogat vissza lehet ültetni ha a lehető legrövidebb időn belül fogorvoshoz jutunk. Addig is a fogat folyóvízzel le kell öblíteni és nedves közegbe, vízbe helyezni. Célravezető ha saját nyálunkkal óvjuk. Bevett tanács az, hogy nyelvünk alá helyezve a kitört fogat, saját szánkban szállítjuk a fogorvoshoz.

Fogorvosunkat ilyen esetben hívjuk fel, mondjuk el mi történt, hogy ő is felkészülten fogadhasson rendelőjében. Ezzel is az időfaktort tartjuk szem előtt.

Kívánjuk, hogy soha ne kelljen fogat szállítania a fogorvosához, de segítünk ha a baj megtalálta Önt.

Mi a baj a bölcsességfoggal?

150 150 Bajusz

Sok féligazság kering erről az utoljára, már szinte felnőtt korban előtörő fogról. Miért is késik ennyit a többiekhez képest? Mert az evolúció során olyan fordulatot vett az emberiség fejlődése, hogy egyre civilizáltabb életünk során az állkapcsunkat immár csak beszédre és evésre használjuk. Nem harcolunk és nem marcangolunk már egy jó ideje a segítségével. Méretében tehát visszafejlődött ez a testrészünk. A fogak száma, egyelőre nem változott de az utolsó, a harmadik őrlőfog csak akkor tud előtörni, mikor állkapcsunk már elérte azt a méretet, amiben még épp elfér.

Nincs is semmi gond, ha teljesen ki tud bújni. Ám sokaknál csak félig sikerül a koronát kitolni az ínyből, mert még mindig kevés a hely. Ilyenkor nehezebb a tisztítás és a fog körüli lágyrész könnyebben gyulladásba jön. Sok esetben egyáltalán ki sem bújik, a csontállományban maradva, az idegpályákhoz közel azokat nyomhatja és a kis bizsergető érzéstől a heves fájdalomig bármit elő tud idézni.

Az előtörés vagy bennmaradás problémája mellett a bölcsességfog elhelyezkedése is okot adhat komplikációkra. Egyes estekben szinte teljesen vízszintesen fekszik a lágyrészben és az előtörés majdhogynem lehetetlenné válik. Ha mégis sikerül, a 7. fogra fekszik fel szorosan, ezzel a tisztíthatóság lehetőségét akadályozva meg. Ilyenkor a fogszuvasodás az elsőszámú következménye a szorosan egymásak feszülő fogaknak. A bölcsességfog nyomására, az egymásra torlódás az egész fogsorra nézve is az elmozdulást eredményezheti.

Mi is hát a bölcs megoldás bölcsességfog ügyben? Ha a röntgenfelvételek szerint rossz szögben vagy csak részben tud majd előtörni, érdemes elgondolkodni a kiműtésén, hiszen az előzőekben felsorolt problémák valamelyikét biztosan előidézi majd. Ha nyugvó állapotban, bent van a csontállományban, nem okozva ezzel problémát, akkor ne piszkájuk, talán úgy is marad. Ha már előtört és a normális pozícióját vette fel, akkor jó esélyünk van a teljes fogsorral élésre. Ha begyullad és fájdalmat okoz, gennyesedik mindenképpen keressük fel fogorvosunkat, aki a gyulladást megpróbálja majd antibiotikummal kezelni, de nagy az esély arra, hogy ki is kell húzni is az ilyen bölcsességfogakat.

Elképzelhető, hogy véglegesen az evolúció oldja majd meg a dolgot és nem tartva igényt e fogra, feledésbe merülnek a vele való problémák is…addig viszont marad a fogorvosunk. Ennél bölcsebben nem dönthetünk a harmadik nagy őrlő sorsáról.

Young woman with toothache and ice bag. Isolated on white.

A DOLCE VITA és a fogak épsége

150 150 Bajusz

Megkezdődött a téli, melegben üldögélős, nassolós időszak. Ilyenkor könnyebben adjuk a fejünket egy házi süti vagy egy forró csoki elfogyasztására. Nézzük, mi az, ami az édességfogyasztás után történhet a szánkban! Hogyan óvjuk ilyen esetekben fogainkat?

Aki Halloweenkor sok cukrot és csokit fogyasztott, lehetőleg azon melegében, hogy megkapta, még mindig jobbat tett a fogaival, mint aki beosztotta több napra és nassolgat belőle. Ha már édességet eszünk, tegyük azt főétkezés után, egyszeri adag bevitelével. Így nem tartjuk fogainkat folyamatosan cukrokban gazdag közegben, hiszen a cukrok, melyek a hőn vágyott édességek jellegzetes összetevői, valóban okozhatnak fogszuvasodást. Ám akármilyen élelmiszerből, tehát gyümölcsből, zöldségből, főtt ételből vagy édességből is kerülnek a szánkba a szacharóz, glükóz vagy fruktóz vegyületek, az ott lévő baktériumok azonnal savvá bontják le azokat. Ez a sav az, ami gyengíti a fogzománcot. Ilyenkor nem szabad azonnal fogat mosni! Harminc perc elteltével tegyünk csak eleget a szájhigiénia követelményeinek, mert a savaktól felpuhult fogzománcot a fogkefével elvékonyítjuk, megsértjük és szabad utat engedünk az alsóbb réteg, a dentin felé, mely érzékeny és fájdalommal reagál a savak maró hatására. A fentiekből következik, hogy a fogszuvasodás az étkezések és az ízesített italok gyakoriságától jobban függ, mint a bevitt cukormennyiségtől.

Mindezek tudatában jó hír tehát a hedonista édességkedvelőknek, hogy nem a cukrok mennyiségének csökkentése az egyetlen megoldás a fogak megóvása érdekében. A napi 3-5 étkezés között ne nassoljunk, inkább a főétkezés után együnk egyszeri adag édességet majd fél óra elteltével mossunk csak fogat. Aki rögvest szabadulna a savaktól, az tiszta vízzel vagy savtalanító koktéllal öblögetve állíthatja vissza a szájüreg Ph értéket. A savtalanító koktél: 1 rész szódabikarbóna és 8 rész víz keverékéből álljon.

Étkezési szokásaink kis változtatásával nagyban hozzájárulunk fogaink egészségéhez. A nassolás tehát az a sarkalatos pont, melynek kiiktatása kíméli fogainkat és emésztőrendszerünket is. Kezdjük hát ezzel az aprósággal a téli ünnepekre való felkészülést. Ruhaméretünk és fogaink is a régiek maradnak. 😊

Ne rágózz! Rágj!

150 150 Bajusz

Miért ne vegyük le a polcról a rágógumit? Mert egy olyan termék, ami részben elősegíti fogaink védelmét de furcsa módon szervezetünk többi részére kedvezőtlenül hat.

A rágás, mint izomcsoport használat, önmagában jó dolog. Serkenti a véráramlást nem csak helyileg de még az agyban is. A fogak használata edzésben tartja a csontszövet állományát, így annak tömörségét is óvja. A rágó mozgás elősegíti a nyáltermelést is, tehát tisztítja a szájüreget és lemossa a megülni kívánkozó baktériumokat a fogakról. Mindez remek ám ha lehet, válasszunk mégis más rágcsálni valót magunknak. Hogy miért?

A rágógumi nevéhez hűen gumi alapból is készül. Az az, lágyítók, töltőanyagok, elasztomerek és gyanta keveréke az, amit ilyenkor a szánkba veszünk. Van még néhány kötőanyag, mint a polivinil-acetát, az az ács ragasztó és a paraffin, ami kőolajszármazék…

A mesterséges édesítőszerek és a cukormentesített cukrok (mannit, maltit, szorbit, xilit) valóban nem okoznak szuvasodást a fogakon de felszívódnak és egyéb élettani hatásaikat nézve kedvezőtlenek. Az aszpartamról, a mesterséges édesítők egyikéről kiderült, hogy excitotoxin, az az végkimerülésig ingerli agyunkban a neuronokat és azok így végül elpusztulnak. Az agyra gyakorolt ezen hatása miatt sajnos már tudjuk, hogy az Alzheimer-kór, a sclerosis multiplex, az asztma és akár a cukorbetegség kialakulásában vagy a meglévő betegség rosszabbodásában is szerepet játszhat. A természetes cukrok, mint a xilit, szorbit, mannit, maltit mesterséges eljárás során veszítik el cukortartalmukat. Ennek a változásnak sok eseteben emésztésünk látja kárát, hasmenést és gyomorfájdalmat okozhatnak ezek a módosított, eredetileg természetes vegyületek.

Ezek mellett a rágózás bár ízanyagainak köszönhetően képes friss leheletet adni és pillanatnyi éhségérzetet megszüntetni de valójában az emésztési folyamatokat indítja be. A rágással nem csak a szájüreget jól átöblítő nyál többlettermelése indul be, hanem a gyomorban és a hasnyálmirigyben is kiválasztódnak az emésztéshez szükséges enzimek. Amennyiben rendszeressé válik a felesleges enzimtermelés, hiszen nincs mit megemészteni, akkor ezen nedvek előállítása lelassul. Ez a hatás a valódi emésztés hatékonyságát csökkenti, ami felszívódási zavarokhoz vezethet és azonnal egy esetleges hiánybetegség kapujában találhatjuk magunkat.

A fent említett folyamatok a túlzásba vitt, rendszeres rágózás eredményei lehetnek. Mértékkel minden megengedett. Az alternatívákon viszont érdemes elgondolkodni. Jól ki lehet váltani a rágót egy alma elfogyasztásával vagy néhány rostos, nyers zöldség rágcsálásával. Répa és zellerszár kis előkészület után bármikor velünk lehet, apróra darabolva kis helyen elfér de megdolgoztatja rágóizmainkat, a beindított emésztést nem játssza ki, csupa egészséges, természetes anyagot tartalmaz, így testünk minden sejtje csak profitál egy ilyen tudatos választás után.

Legyünk okos fogyasztók, rágjunk többet, mint rágózzunk 😊

  • 1
  • 2