Bajusz

Megkezdődött a téli, melegben üldögélős, nassolós időszak. Ilyenkor könnyebben adjuk a fejünket egy házi süti vagy egy forró csoki elfogyasztására. Nézzük, mi az, ami az édességfogyasztás után történhet a szánkban! Hogyan óvjuk ilyen esetekben fogainkat?

Aki Halloweenkor sok cukrot és csokit fogyasztott, lehetőleg azon melegében, hogy megkapta, még mindig jobbat tett a fogaival, mint aki beosztotta több napra és nassolgat belőle. Ha már édességet eszünk, tegyük azt főétkezés után, egyszeri adag bevitelével. Így nem tartjuk fogainkat folyamatosan cukrokban gazdag közegben, hiszen a cukrok, melyek a hőn vágyott édességek jellegzetes összetevői, valóban okozhatnak fogszuvasodást. Ám akármilyen élelmiszerből, tehát gyümölcsből, zöldségből, főtt ételből vagy édességből is kerülnek a szánkba a szacharóz, glükóz vagy fruktóz vegyületek, az ott lévő baktériumok azonnal savvá bontják le azokat. Ez a sav az, ami gyengíti a fogzománcot. Ilyenkor nem szabad azonnal fogat mosni! Harminc perc elteltével tegyünk csak eleget a szájhigiénia követelményeinek, mert a savaktól felpuhult fogzománcot a fogkefével elvékonyítjuk, megsértjük és szabad utat engedünk az alsóbb réteg, a dentin felé, mely érzékeny és fájdalommal reagál a savak maró hatására. A fentiekből következik, hogy a fogszuvasodás az étkezések és az ízesített italok gyakoriságától jobban függ, mint a bevitt cukormennyiségtől.

Mindezek tudatában jó hír tehát a hedonista édességkedvelőknek, hogy nem a cukrok mennyiségének csökkentése az egyetlen megoldás a fogak megóvása érdekében. A napi 3-5 étkezés között ne nassoljunk, inkább a főétkezés után együnk egyszeri adag édességet majd fél óra elteltével mossunk csak fogat. Aki rögvest szabadulna a savaktól, az tiszta vízzel vagy savtalanító koktéllal öblögetve állíthatja vissza a szájüreg Ph értéket. A savtalanító koktél: 1 rész szódabikarbóna és 8 rész víz keverékéből álljon.

Étkezési szokásaink kis változtatásával nagyban hozzájárulunk fogaink egészségéhez. A nassolás tehát az a sarkalatos pont, melynek kiiktatása kíméli fogainkat és emésztőrendszerünket is. Kezdjük hát ezzel az aprósággal a téli ünnepekre való felkészülést. Ruhaméretünk és fogaink is a régiek maradnak. 😊

Miért ne vegyük le a polcról a rágógumit? Mert egy olyan termék, ami részben elősegíti fogaink védelmét de furcsa módon szervezetünk többi részére kedvezőtlenül hat.

A rágás, mint izomcsoport használat, önmagában jó dolog. Serkenti a véráramlást nem csak helyileg de még az agyban is. A fogak használata edzésben tartja a csontszövet állományát, így annak tömörségét is óvja. A rágó mozgás elősegíti a nyáltermelést is, tehát tisztítja a szájüreget és lemossa a megülni kívánkozó baktériumokat a fogakról. Mindez remek ám ha lehet, válasszunk mégis más rágcsálni valót magunknak. Hogy miért?

A rágógumi nevéhez hűen gumi alapból is készül. Az az, lágyítók, töltőanyagok, elasztomerek és gyanta keveréke az, amit ilyenkor a szánkba veszünk. Van még néhány kötőanyag, mint a polivinil-acetát, az az ács ragasztó és a paraffin, ami kőolajszármazék…

A mesterséges édesítőszerek és a cukormentesített cukrok (mannit, maltit, szorbit, xilit) valóban nem okoznak szuvasodást a fogakon de felszívódnak és egyéb élettani hatásaikat nézve kedvezőtlenek. Az aszpartamról, a mesterséges édesítők egyikéről kiderült, hogy excitotoxin, az az végkimerülésig ingerli agyunkban a neuronokat és azok így végül elpusztulnak. Az agyra gyakorolt ezen hatása miatt sajnos már tudjuk, hogy az Alzheimer-kór, a sclerosis multiplex, az asztma és akár a cukorbetegség kialakulásában vagy a meglévő betegség rosszabbodásában is szerepet játszhat. A természetes cukrok, mint a xilit, szorbit, mannit, maltit mesterséges eljárás során veszítik el cukortartalmukat. Ennek a változásnak sok eseteben emésztésünk látja kárát, hasmenést és gyomorfájdalmat okozhatnak ezek a módosított, eredetileg természetes vegyületek.

Ezek mellett a rágózás bár ízanyagainak köszönhetően képes friss leheletet adni és pillanatnyi éhségérzetet megszüntetni de valójában az emésztési folyamatokat indítja be. A rágással nem csak a szájüreget jól átöblítő nyál többlettermelése indul be, hanem a gyomorban és a hasnyálmirigyben is kiválasztódnak az emésztéshez szükséges enzimek. Amennyiben rendszeressé válik a felesleges enzimtermelés, hiszen nincs mit megemészteni, akkor ezen nedvek előállítása lelassul. Ez a hatás a valódi emésztés hatékonyságát csökkenti, ami felszívódási zavarokhoz vezethet és azonnal egy esetleges hiánybetegség kapujában találhatjuk magunkat.

A fent említett folyamatok a túlzásba vitt, rendszeres rágózás eredményei lehetnek. Mértékkel minden megengedett. Az alternatívákon viszont érdemes elgondolkodni. Jól ki lehet váltani a rágót egy alma elfogyasztásával vagy néhány rostos, nyers zöldség rágcsálásával. Répa és zellerszár kis előkészület után bármikor velünk lehet, apróra darabolva kis helyen elfér de megdolgoztatja rágóizmainkat, a beindított emésztést nem játssza ki, csupa egészséges, természetes anyagot tartalmaz, így testünk minden sejtje csak profitál egy ilyen tudatos választás után.

Legyünk okos fogyasztók, rágjunk többet, mint rágózzunk 😊

Ideális esetben eszünk ágában sincs kikerülni azt, amire egy csók után vágyunk. …Ideális esetben, de mert ilyenkor legalább 500 féle bacilus cserél gazdát, a szenvedély tüzét kiolthatja a nem megfelelő szájhigiénia. Persze a bacilusok közül sok hasznos és szükségünk is van rájuk de létezhetnek alattomosak is. A csók nemkívánatos utóhatása lehet néhány fogszuvasodást okozó baktérium fajta beszerzése is. Talán pont egészségügyi okokból alakult úgy, hogy Földünk népességének több mint fele, visszataszítónak tartja a csókolózást. A fejletlen, harmadik világbeliek között pedig felér egy halálos fenyegetéssel a nyálcsere, hiszen ott egy légúti megbetegedés is megtizedelheti a lakosságot.
Nálunk a nyugati kultúrában viszont nagy kultusza van a nyelves csóknak. Ezzel szenvedélyt, szeretetet azaz a nagy érzelmeket éljük meg párunkkal. Mindez akkor válik zavaróvá, ha szájszag árulkodik a nem megfelelő fog és szájápolásról. A szájszag persze más problémára is utalhat, a nem megfelelő szájhigiénia meglétéről akkor beszélhetünk ha kapcsolatunk alatt feltűnően többször szorulunk fogorvosi kezelésre szuvasodás vagy fogkő kezelése végett. Ilyen esetekben célszerű mindkét félnek orvosi segítséggel megszüntetni a lerakódásokat, fogkövet, lyukakat és utána betartani a szájhigiénia alapszabályait, hogy a visszafertőződéstől megóvjuk magunkat és társunkat is.
A helyes fog és szájápolás pedig napi 2×4 perc mindössze, ami fogmosást, fogköztisztítást, nyelvkaparást és szájöblítést kell hogy tartalmazzon.
Szeressük és tiszteljük annyira magunkat és társunkat is, hogy figyelünk egymás egészségére!

A büdös lehelet csak a legkevesebb…ez a tünet már egy probléma meglétére utal. Jó, ha tudjuk, hogy apró de rendszeres szokásokkal mind egészségünket, mind megítélésünket és így emberi kapcsolatainkat is megóvhatjuk.

A szájszag kellemetlen jelenség. Több minden is okozhatja. Talán a legevidensebb mégis a szájhigiénia elhanyagolása. Négy alappillére van a tudatos fog és szájápolásnak.

A Te fogad a Te ékszered. Vigyázz rá! Segítünk hogyan védd őket a mindennapokban.

Néhány egyszerű praktikával, életviteli változtatással kevesebb baj és több őszinte mosoly tulajdonosai lehetünk.

Mai, első bejegyzésünkben, a fogvédő táplálkozáshoz adunk betartható tanácsokat. Nagyon egyszerű dolgunk van e tekintetben, hiszen ami jó a fogainknak, az a szervezetünknek is jó az egészséges működéshez.
A sokat emlegetett, rostokban gazdag ételek fogainkat nyálserkentő tulajdonságukkal védik, így enyhítve a fogakra ható kémiai támadást, melyeket az ételek okozhatnak. Tehát jöhetnek a zöldségek és a gyümölcsök is, az alma mindenképp.

Érdekes tudnunk, hogy a tejtermékek, sajtok sok hasznos ásványi anyagot, például kalciumot és foszfort is tartalmaznak, valamint egy fontos fehérjét a kazeint is. Mindezek és a magas zsírtartalmuk okán erősen fogvédő ételek. A francia konyha tehát nem véletlen hagyja desszertnek a sajtokat, ez is egy ok a nem édes ízű étkezés befejezéshez.

A finom falatokat említve ne hagyjuk ki a rettegett cukrot sem, ami sajnos nem csak elhízást okoz de a fogainkat is rongálja. Helyette nézzük mit is tegyünk vagy ne tegyünk a sütibe, kávéba. A répacukornál élettanilag jobb ugyan a glükóz, a fruktóz és a szacharóz is de egyikük sem fogbarát édesítő anyag. Fogkímélő a xilit, a szorbit és a mannit de a leginkább javasolt édesítő szerek a fogakra nézve a szacharin, a ciklamát és az aszpartam, mert ők egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mértékben szuvasítják fogainkat.

Igyunk sok teát, mert fluorid tartalma magas, a kávét feketén vagy édesítővel fogyasszuk és ha lehet iktassunk be heti rendszerességgel halat a menüsorunkba. A túl hideg, a túl meleg és a nagyon kemény ételek is okozhatnak sérüléseket a fogfelszínen. Vigyázzunk velük! A végére pedig egy jó hír az édesszájúaknak: a csokoládéba, kakaóba mártott, forgatott édességek kevésbé rongálják fogainkat, mert a csoki zsírtartalma szintén védő funkcióval bír a cukrokkal szemben.

Sorozatunkat folytatjuk szájhigiéniás tanácsokkal. Olvass tovább minket, hogy kis lépésekkel nagy eredményeket érhess el!