Miért ne vegyük le a polcról a rágógumit? Mert egy olyan termék, ami részben elősegíti fogaink védelmét de furcsa módon szervezetünk többi részére kedvezőtlenül hat.

A rágás, mint izomcsoport használat, önmagában jó dolog. Serkenti a véráramlást nem csak helyileg de még az agyban is. A fogak használata edzésben tartja a csontszövet állományát, így annak tömörségét is óvja. A rágó mozgás elősegíti a nyáltermelést is, tehát tisztítja a szájüreget és lemossa a megülni kívánkozó baktériumokat a fogakról. Mindez remek ám ha lehet, válasszunk mégis más rágcsálni valót magunknak. Hogy miért?

A rágógumi nevéhez hűen gumi alapból is készül. Az az, lágyítók, töltőanyagok, elasztomerek és gyanta keveréke az, amit ilyenkor a szánkba veszünk. Van még néhány kötőanyag, mint a polivinil-acetát, az az ács ragasztó és a paraffin, ami kőolajszármazék…

A mesterséges édesítőszerek és a cukormentesített cukrok (mannit, maltit, szorbit, xilit) valóban nem okoznak szuvasodást a fogakon de felszívódnak és egyéb élettani hatásaikat nézve kedvezőtlenek. Az aszpartamról, a mesterséges édesítők egyikéről kiderült, hogy excitotoxin, az az végkimerülésig ingerli agyunkban a neuronokat és azok így végül elpusztulnak. Az agyra gyakorolt ezen hatása miatt sajnos már tudjuk, hogy az Alzheimer-kór, a sclerosis multiplex, az asztma és akár a cukorbetegség kialakulásában vagy a meglévő betegség rosszabbodásában is szerepet játszhat. A természetes cukrok, mint a xilit, szorbit, mannit, maltit mesterséges eljárás során veszítik el cukortartalmukat. Ennek a változásnak sok eseteben emésztésünk látja kárát, hasmenést és gyomorfájdalmat okozhatnak ezek a módosított, eredetileg természetes vegyületek.

Ezek mellett a rágózás bár ízanyagainak köszönhetően képes friss leheletet adni és pillanatnyi éhségérzetet megszüntetni de valójában az emésztési folyamatokat indítja be. A rágással nem csak a szájüreget jól átöblítő nyál többlettermelése indul be, hanem a gyomorban és a hasnyálmirigyben is kiválasztódnak az emésztéshez szükséges enzimek. Amennyiben rendszeressé válik a felesleges enzimtermelés, hiszen nincs mit megemészteni, akkor ezen nedvek előállítása lelassul. Ez a hatás a valódi emésztés hatékonyságát csökkenti, ami felszívódási zavarokhoz vezethet és azonnal egy esetleges hiánybetegség kapujában találhatjuk magunkat.

A fent említett folyamatok a túlzásba vitt, rendszeres rágózás eredményei lehetnek. Mértékkel minden megengedett. Az alternatívákon viszont érdemes elgondolkodni. Jól ki lehet váltani a rágót egy alma elfogyasztásával vagy néhány rostos, nyers zöldség rágcsálásával. Répa és zellerszár kis előkészület után bármikor velünk lehet, apróra darabolva kis helyen elfér de megdolgoztatja rágóizmainkat, a beindított emésztést nem játssza ki, csupa egészséges, természetes anyagot tartalmaz, így testünk minden sejtje csak profitál egy ilyen tudatos választás után.

Legyünk okos fogyasztók, rágjunk többet, mint rágózzunk 😊

Ideális esetben eszünk ágában sincs kikerülni azt, amire egy csók után vágyunk. …Ideális esetben, de mert ilyenkor legalább 500 féle bacilus cserél gazdát, a szenvedély tüzét kiolthatja a nem megfelelő szájhigiénia. Persze a bacilusok közül sok hasznos és szükségünk is van rájuk de létezhetnek alattomosak is. A csók nemkívánatos utóhatása lehet néhány fogszuvasodást okozó baktérium fajta beszerzése is. Talán pont egészségügyi okokból alakult úgy, hogy Földünk népességének több mint fele, visszataszítónak tartja a csókolózást. A fejletlen, harmadik világbeliek között pedig felér egy halálos fenyegetéssel a nyálcsere, hiszen ott egy légúti megbetegedés is megtizedelheti a lakosságot.
Nálunk a nyugati kultúrában viszont nagy kultusza van a nyelves csóknak. Ezzel szenvedélyt, szeretetet azaz a nagy érzelmeket éljük meg párunkkal. Mindez akkor válik zavaróvá, ha szájszag árulkodik a nem megfelelő fog és szájápolásról. A szájszag persze más problémára is utalhat, a nem megfelelő szájhigiénia meglétéről akkor beszélhetünk ha kapcsolatunk alatt feltűnően többször szorulunk fogorvosi kezelésre szuvasodás vagy fogkő kezelése végett. Ilyen esetekben célszerű mindkét félnek orvosi segítséggel megszüntetni a lerakódásokat, fogkövet, lyukakat és utána betartani a szájhigiénia alapszabályait, hogy a visszafertőződéstől megóvjuk magunkat és társunkat is.
A helyes fog és szájápolás pedig napi 2×4 perc mindössze, ami fogmosást, fogköztisztítást, nyelvkaparást és szájöblítést kell hogy tartalmazzon.
Szeressük és tiszteljük annyira magunkat és társunkat is, hogy figyelünk egymás egészségére!